Vigyázat, nem csíp!

A francia klipzseniről azt azért tudni kell, hogy nem tartozik azok közé, akik megcsinálnak valami zsírosan fizető képregényfilmet, majd a sajtótájékoztatón elmondják, hogy gyerekkori álmuk volt XY szuperhősről filmet készíteni, közben meg a forgatás előtt pár hónappal hallottak a figuráról először. Gondry (Egy makulátlan elme örök ragyogása) rajongása Zöld Darázs iránt már korábbról dokumentálható, ugyanis már régen is cikkeztek arról a lapok, hogy ő rendezi a filmet, csak akkor nem jöttek össze a dolgok, és sok évnek kellett eltelnie a projekt megvalósulásáig. Első blikkre talán merész választás volt a Sony részéről a meglehetősen egyedi stílussal bíró franciára bízni egy ilyen nagyszabású vállalkozást, de őket is meg lehet érteni. Zöld Darázs nem nevezhető éppen egy klasszikus akcióhősnek (nincsenek szuperképességei, és még csak nem is kiemelkedő semmiben, leszámítva a vagyonát), ezért más megközelítést kívánt, mint a műfaj hasonló alkotásai.

Nem tudni, hogy pusztán annyi történt, hogy Gondry teljesen alárendelte magát az alapanyagnak, vagy a stúdióvezetők koppantottak csúnyán a fejére, de az biztos, hogy a rendezői kézjegyeit nagyítóval kell keresni. Persze az, hogy a főszereplője (Seth Rogen) valójában egy nagyra nőtt gyerek, abszolút beleillik az életműbe, és van egy-két játékosan megalkotott jelenet (pl. Rogen a csajjal felgyorsítva szexel a garázsban) is, de aki azért nézné meg a filmet, mert imádja Michel Gondryt, azt inkább lebeszélnénk róla. A Zöld Darázs sajátos keveréke Batmannek (gazdag örökös a pénzéből szuperhősködni akar) és a nyolcvanas évek buddy moviejainak, de a film hangulata inkább az utóbbihoz áll közelebb. Persze akad még Batmanes hasonlóság: a Zöld Darázsnak akad egy Robinhoz hasonló társa is a harcművész Kato személyében, azzal az apró különbséggel, hogy itt kettejük közül a segéd az igazi akcióhős.

Filmünk leggyengébb pontjai közé az akciójelenetek és a főgonosz személye tartoznak. Gondry ezekkel a területekkel nem tudott mit kezdeni, látszik, hogy ezeken a területeken nem volt korábbi tapasztalata. Hiába szerezte meg a Becstelen brigantykban brillírozó Christoph Waltzot, ez a karakter sajnos erősen felejthető, ahogy az akciójelenetek is. Ami működik, az a Seth Rogen és Jay Chou közti kémia, valamint a Cameron Diaz által alakított titkárnővel való évelődés. A dialógusok pörgősek és gyakran viccesek, és akad néhány kellemesen poénos helyzet is, de összességében bizony nagyon felemás a végeredmény. Sajnos a Zöld Darázs a 2011-es év kevéssé sikerült képregényhősös filmjei közé tartozik, de a 3/5-öt azért megérdemli, mivel egyszeri kikapcsolódáshoz azért tökéletesen megfelel.