Romantika gyerekeknek

Amennyiben a filmre nem művészi önkifejezésként, hanem iparágként tekintünk, az okok magától értetődőek. A filmkészítés drága mulatság, éppen ezért az animációs filmeket igyekeznek úgy belőni alkotóik, hogy a legszélesebb korcsoportnak befogadható legyen – például egy Shrek-epizódot gyerek és az őt elkísérő szülő egyaránt élvezhet, de a tiniknek sem „ciki”. A gyerek- vagy kicsit nagyobbaknak szóló ifjúsági film ezzel szemben behatárolt korcsoporthoz szól, mely kapásból megtizedeli a nézők számát, ha éppen nem valamilyen látványműfaj (pl. sci-fi) ötvözetéről van szó.

Rob Reiner mozija, a Változó szerelem éppen ezért bátor vállalkozás, ami viszont ennél meglepőbb, hogy ráadásul jó is. Reiner az évek során komoly rutinra tett szert a gyerekszínészekkel: az Állj mellém! című munkája máig az egyik legsikerültebb Stephen King-feldolgozás (azonban a főszereplők korosztálya ellenére egyáltalán nem gyerekeknek szól), az Elijah Wood karrierjét majdnem agyoncsapó North – Világgá mentem! viszont akkora anyagi fiaskó volt, hogy bő másfél évtizedet kellett várni ahhoz, hogy Reiner újra fiatalokkal merjen dolgozni.

Az azonos című regényen alapuló Változó szerelem bájosan régimódi történet, mely pimaszul a legelkoptatottabb klisén, az első szerelmen alapul. 1957-ben járunk, amikor Bryce (Callan McAuliffe) és Juli (Madeline Carroll) megismerkednek egymással. Nem elég, hogy egymással szembe laknak, de egy osztályba is járnak. A lány számára ez azonnal szerelem, de hosszú évek telnek el, mire a fiú ugyanezt kezdi érezni – ekkorra azonban Juli kezd kételkedni a saját érzéseiben.

Reiner nem tévedt ismeretlen terepre: tudjuk, hogy kifogástalanul tud korhangulatot megidézni, amennyiben saját gyerekkoráról van szó (az Állj mellém! is az ’50-es évek végén játszódik, a rendező ’47-ben született) és ifjú színészeit kiválóan instruálja. A Változó szerelem igazi ízét (az egyébként könyveredetiből átvett) szokatlan történetmesélési mód adja. Az eseményeket egyszer az egyik, másszor a másik szereplő nézőpontjából ismerhetjük meg, így ugyanazon fordulópontokat kétszer látjuk – csak éppen Bryce-nál és Julinál teljesen mások a hangsúlyok, az eseményeket egészen másképp élik meg. Reinerben megvan a kellő rutin, hogy az elsőre izgalmas megoldás ne fulladjon ki a finálé előtt, ráadásul a játékidőt a barátinak mondható, másfél órás időkereten belül tartja. A Változó szerelem műfajában bőven ajánlott darab, értékelés: 5/4.