close
premier
utoljára
-GO1_-_254

Gengszterek klubja

Ami egyszer bevált, az működhet másodszor, sőt sokadszor is – a hollywoodi szabály áll a showbiz minden ágára, így a televízióra is. Tehát: mivel az HBO egy életre elég kudost gyűjtött be a Maffiózók című szériája kapcsán, csak idő kérdése volt, hogy belevágjanak egy újabb epikus gengsztersztoriba.
113_-_120
Csákvári Géza

Újságíró, filmkritikus. Színháztörténészként diplomázott, de idejekorán „átjelentkezett” a mozgóképes szférába. Kipróbálta a filmezés gyakorlati részét is: Tékás című díjnyertes etűdjét több tévécsatorna is műsorra tűzte. Mintegy tíz éve a Népszabadság filmes szakújságírója, nemzetközi fesztiváltudósítója. Számos interjút készített a filmszakma hazai és nemzetközi képviselőivel, köztük olyan neves alkotókkal, mint Martin Scorsese, Francis Ford Coppola, Ridley Scott és Steven Spielberg. Kritikái és esszéi hazai (Mozinet, VOX) és a külföldi szakmai magazinokban (Cahiers du Cinema) is rendszeresek. Tagja a filmkritikusok nemzetközi szervezetének, a FIPRESCI-nek, rendszeresen zsűrizik a világ filmfesztiváljain. A miskolci Jameson CineFest művészeti vezetője.

A Maffiózók elképesztő siker volt, sőt még annál is több, a világ szinte összes sajtóorgánuma hírként értékelte befejeződését, olyan ritka pillanat volt, amikor a kultúra erősebbnek bizonyult a napi politikánál. Így több mint érthető, hogy az HBO a Maffiózók egyik alkotóját, Terence Wintert bízta meg, hogy visszahozza a gengsztervilágot a képernyőre. Ebben első osztályú társakra is talált, de a szakma igazából az Oscar-díjas veterán, Martin Scorsese nevénél kapta fel a fejét. Különösen, amikor kiderült, „Marty” a produceri feladatok mellett még a pilot rendezését is elvállalta.

Tulajdonképpen nincs ezen semmi csodálkozni való. Az amerikai olasz maffia aranykora kezdődött a nagy amerikai szesztilalom időszakával, ez pedig vitathatatlanul Scorsese témája. A Boardwalk Empire - Gengszterkorzó az 1920-as években játszódik, a prohibíció idején. Ekkor igencsak pezsgett az alvilág, maffiózók váltak világhírűvé, a mai terminus szerint celebekké: Arnold Rothstein, John Dillinger, Lucky Luciano vagy Al Capone neve még a popkultúrába is beépült. Tegyük hozzá: volt rá idejük, a szesztilalom 1920. január 16-tól egészen 1934-ig érvényben volt, ezek az alakok meg ennek a kornak voltak a kiskirályai. Tény: hiába volt betiltva az alkohol az Egyesült Államok összes államában, a forgalom nem csökkent, az erős rendőri és finánci lépések ellenére sem. A Boardwalk Empire nem a legközismertebb nevekre központosít, Enoch Lewis „Nucky” Johnson a főszereplő. Atlantic City kincstárnoka elképesztő legális és illegális karriert futott be, egyfajta high class gengszter, megfelelő modorral és kifinomultsággal. Megtalálták rá a tökéletes színészt Steve Buscemi személyében, végre egy szerep, amelyben az intelligenciáját is kihasználhatja.

Scorsese mesterművei közismertek. Az már viszont kevésbé, hogy tulajdonképpen miért kötődik a témához. A válasz meglepő: Scorsese saját tapasztalatait meséli el ezekben a filmekben. Szegény családban nőtt fel New York Little Italy részén, ahol többnyire szicíliaiak laktak. A mester többször elmesélte, hogy a filmjeiben ábrázolt világ azért annyira autentikus, mert tulajdonképpen gyerekként ebben élt. S pontosan megjegyezte például, mit mondott a szomszéd srác, amikor hazajött egy nagy balhéból. A borzalmasan erőszakos dolgok esetén a humor mindig előjött. Amikor Scorsese leforgatta az Aljas utcákat, sokan tudták, hogy az tulajdonképpen nem fikció, igaz történetek, sorsok éledtek fel a filmvásznon.

Scorsese sajátos erőszak-ábrázolása totálisan átitatja a Boardwalk Empire pilotját. A jeleneteket rendre úgy komponálja meg, hogy a közönség bizalmasává váljon az eseményeknek, szubjektívebb történetmesélési eszközöket alkalmaz a megszokott zsánertrükköknél. Fontos, hogy a jelenet „főszereplője” szempontjából „rántsa be a nézőt”, mert másképp látja a világot egy gengsztervezér, egy gyilkos, egy vallásos asszony vagy egy rendőr. A halál pillanatai hirtelen és kiszámíthatatlanul jönnek, a fegyverek okozta roncsolások naturalista módon robbannak az arcunkba. És bár teljesen nyersnek tűnik ez a módszer, mégiscsak van abban valami művészi, hogy a fejbelövéses kivégzést egy tükrön keresztül látjuk, amit egyszer csak beterít a vér. A pilot nem pilot, nem igazán tévéfilm, Scorsese abszolút nagyvásznon alkalmazott képekkel operál, minél nagyobb a tévénk, annál elégedettebbek leszünk a látottakkal.

Azért ne éljük bele magunkat túlságosan, mert a folytatás, azaz a sorozatepizódok már egészen mások lesznek, a tempó lassul, az eposzi komponáltság lazul, a főszerepet átveszi a tévés dramaturgia és a hosszadalmas karakterépítés. De ez így is van rendjén. Elvégre mégiscsak sorozatról van szó. A pepecseléshez pedig elég idő áll rendelkezésre: Nucky Thompson óriási karriert futott be, csak 1941-ben került rács mögé.

Tisztelt Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a jelen honlap cookie-kat használ olyan webes szolgáltatások és alkalmazások nyújtása céljából, melyek cookie-k nélkül nem lennének elérhetőek az Ön számára. A jelen honlap használatával Ön hozzájárul, hogy a böngészője fogadja a cookie-kat.

A cookie-k használatáról és a használatuk módosításáról itt tájékozódhat.


Többet ne jelenjen meg