close
premier
utoljára
-GO1_-_254

Apa csak egy van

4 / 5
Kb. tíz éve várunk már arra, hogy Robert De Niro ismét visszataláljon önmagához és olyan fajintos alakításokat mutasson be, amikért annak idején megszerettük. A Mindenki megvan című film megtekintése után annyit azért kijelenthetünk: a remény még nem halt meg.
112_-_120
Tóth Csaba

Filmőrült, aki a filmkészítés helyett a másik oldalt, a filmes újságírást választotta. A VOX mozimagazin oszlopos tagjaként (szerkesztőjeként) vetette meg a lábát a szakmában, és azóta sok-sok helyen feltűnt, ahol filmekről lehet írni. Jelenleg a VOX mellett a Pesti Est és az EXIT mozirovatának szerkesztője, a Nők Lapja Cafe újságírója és a WAN2 filmrovatának vezetője, aki igazi filmes mindenevő, és vérbeli Hollywood-fan.

Tavaly sajnálatos módon a magyar mozikban csak februárban lehetett megnézni ezt az ízig-vérig karácsonyi filmet, ami egy család újra egymásra találásáról szól, így nem igazán találta meg a célközönségét, pedig megérdemelte volna. A Schmidt története sajátos testvérfilmjében szintén egy öregember indul el egy nagy utazásra, aminek a célja most a szétesett család újraegyesítése.

A Nanny McPhee első részén edződött Kirk Jones rendezőnek pofás kis szereplőgárdát sikerült összehoznia a filmjéhez: Robert De Nirón kívül olyan arcok teszik itt tiszteletüket, mint Sam Rockwell, Drew Barrymore és Kate Beckinsale, és ugyan mindnyájuknak jut egy nagy szelet a tortából, a Mindenki megvan mégis elsősorban De Niro filmje. A színész, aki mostanában előszeretettel kerüli hivatása komolyabb kihívást jelentő szerepeit, ezúttal bevállalta, hogy egy, a felesége halála után magányos férfit játsszon el, aki csak ekkor döbben rá, hogy életében mennyire elhanyagolta a gyerekeivel való kapcsolattartást, hiszen mindezt az asszony intézte helyette. Amikor az ünnepek idején azon veszi észre magát, hogy az azóta már felnőtt gyerekek mind különböző okokra hivatkozva mondják le a látogatást, úgy dönt, kezébe veszi a dolgokat, és ő utazik el hozzájuk, annak ellenére, hogy az orvosa a szívbetegsége miatt ezt egyáltalán nem javasolja számára.

Robert De Niro végre ismét mert egy merészebbet húzni, és ebben az összetett és szívszorító szerepben újra remekel. A főhős érzelmi kálváriáját átélhetővé és átérezhetővé teszi, és tényleg szomorú látni, hogy az egykori Dühöngő bika mennyire megöregedett, és a színész kiválóan ki tudja domborítani karaktere sebezhetőségét. A nosztalgikus pillanatokat azonban bőven elég lett volna a színészek játékára bízni, ugyanis az már kicsit sok, amikor De Niro előtt folyton megjelennek a gyerekei kicsiben, afféle szellemképekként. A visszaemlékezés ábrázolására azért léteznek ennél stílusosabb módszerek is.

A Mindenki megvan egy igazi színészfilm, és amíg a rendező teljes mértékben a színészeire hagyatkozik, addig nincs is semmi baj. Sajnos hiába a nagyszerű gárda, néha kicsit túlírja, túlvezérli a dolgokat, pedig ahogy mondani szokás: a kevesebb talán több volna. Ennek ellenére azért öröm látni, hogy a karácsonyi mozi fogalma Hollywoodban sem teljesen egyenértékű a bárgyú szórakoztatással, és a sok Kelekótya karácsony mellé néha befigyel egy-egy elgondolkodtató darab is, ami másképp érzelmes, mint ahogy azt karácsony tájékán már megszoktuk. De Niro ugyan ebben a filmben sem éri el azokat a csúcspontokat, amiket már többször is sikerrel ostromolt meg a pályáján, de öröm látni, hogy hatvanhét éves korára is volt szuflája a hátára venni egy ilyen komolyabb szerepet. Reméljük, ezen az úton halad tovább.

Tisztelt Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a jelen honlap cookie-kat használ olyan webes szolgáltatások és alkalmazások nyújtása céljából, melyek cookie-k nélkül nem lennének elérhetőek az Ön számára. A jelen honlap használatával Ön hozzájárul, hogy a böngészője fogadja a cookie-kat.

 

A cookie-k használatáról és a használatuk módosításáról itt tájékozódhat.


Többet ne jelenjen meg