A havonta megrendezésre kerülő program célja, hogy az egyesület az HBO csatornával együttműködve olyan dokumentum- és játékfilmeket tárjon a nagyközönség elé, amelyek egy-egy fontos és aktuális társadalmi problémára világítanak rá, és párbeszédre késztetnek, amelyre a helyszínen minden esetben lehetőség is van.
Április 7-én került sor a Humana Egyesület harmadik filmklubjára a Gödör Klub teraszán. A kora esti órákban sok fiatal hallgathatta végig a Réz András esztéta által vezetett kerekasztal-beszélgetést, amely egy, napjainkban igen aktuális témát, az állam és a kultúra viszonyát vizsgálta, illetve igyekezett választ adni arra kérdésekre, hogy egyáltalán mit jelent az, hogy jog a kultúrához, és, hogy lehet-e szabályozni a kultúrához való jogot. A beszélgetést követően az HBO Nemzetközi Emmy-díjra jelölt dokumentumfilmjét, az Ion B. szerint a világot nézhették meg az érdeklődők, továbbgondolva általa a beszélgetés során felmerült problémát, hogy mi lesz a művészettel, ha az utcán kap csak helyet, illetve, hogy mennyi esély van az utcáról bekerülni az elitkultúrába.
Bár Dr. Németh János István, a NEFMI kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkárság közművelődési főosztályának szakmai referense sajnos nem tudott részt venni a beszélgetésen, Réz András igyekezett az ő álláspontját is képviselni a beszélgetés során. Az esztéta azzal kezdte a napját, hogy megvette a friss sajtótermékeket, amelyekben több kultúrpolitikai anyagot is talált, amelyek szerinte jól jelzik, hogy napjainkban kultúrpolitikai változás zajlik körülöttünk. A jelenlévőkkel először azt tisztázták mit is jelent az, hogy jog a kultúrához, ki hogyan értelmezi ezt a fogalmat.
Pataky Ági, a Budapesti Artmozi Egyesület elnöke úgy vélekedett, hogy nemcsak jog, hanem hely és lehetőség is kell a kultúrához, amihez azonban természetesen pénz kell, a pénzt pedig az államnak kell biztosítania mindehhez. Simor Ágnes, a Tűzraktér művészeti vezetője egyet értett ezzel, és ő hozzátette, az is nagyon fontos, hogy ezt a pénzt milyen pályázati lehetőségekkel lehet előteremteni.
Balog József, a Klubrádió Mecénás című műsorának szerkesztője mindehhez ezt tette hozzá: „Egy dolog a pénz, a hely és a lehetőség, de fontos az átláthatóság is. Ha van az államnak dolga a kultúrával, és van, akkor az az, hogy biztosítsa a jogot ehhez a hozzáféréshez, hogy ne rossz idegenként kelljen a saját kultúránkat élvezni, és hogy a mai 15-20 éveseknek ne úgy kelljen tekinteniük például a színházak nyelvére, a vizuális nyelvre, az irodalmi nyelvre, mint valami taszító idegen nyelvre, amit nem lehet befogadni, mert nem értik. Ezt a mindenki számára biztosított közös hozzáférést kell biztosítania az államnak.”
Réz András mint örök kritikus persze jobban belement a hatalom és a támogatás kérdéseibe. „Nézzük meg a másik oldalt, ne csak az egyik álláspontot. Sokszor hajlamosak vagyunk egyoldalúan megközelíteni a kérdést.” Az esztéta felhívta a hallgatóság figyelmét arra is, hogy az olyan, ártatlannak bélyegzett szabad művészeti kezdeményezések is kerülnek néha olyan helyzetbe, amikor is kénytelenek kitermelni saját korrupt világukat.
Csabai Gábor, alias Papó a Tilos Rádió műsorvezetője szintén jelen volt a beszélgetésen. Ő azonban nem értett egyet Réz András szavaival. A kultúra önmagában értékteremtő, tehát az önszerveződő köröket nemhogy nem szabad gátolni, de kimondottan támogatni kellene.
A téma megvitatását természetesen nekünk sem sikerült befejeznünk, abbahagytuk csak időhiány miatt, és azért, hogy az érdeklődők a beszélgetés kapcsán megnézhessék a Ion B. szerint a világ című alkotást. A majd egyórás dokumentumfilmre nagyon sokan voltak kíváncsiak, hiszen egy teljesen ismeretlen világba kalauzolt minket a rendező. A hajléktalan főhős Bukarest utcáin tengette napjait mindaddig, míg egy galéria-tulajdonos fel nem fedezte egyedi alkotásait. Sajátos technikával készült képei – melyek az általa úgy gyűlölt kommunizmus világát dolgozzák fel keserédes formában – azóta bejárták a világot. Ion B.-nek volt már saját kiállítása Genfben, Párizsban és New Yorkban is.
| Kövess minket: |
   
|
