close
premier
utoljára
32069_-_254

Aslan univerzuma – Érdekességek a Narnia krónikái sorozatról

C. S. Lewis regényciklusa alapjaiban változtatta meg az ifjúsági irodalmat. Elsőként írt fantasy történeteket gyerekek számára, máig érezhető hatása pedig tagadhatatlan: elég, ha csak Michael Ende Végtelen történetére, vagy a Harry Potter-sorozatra gondolunk.

Az ír származású író, C. S. Lewis (Clive Staples Lewis) leginkább úgy vonult be az irodalomtörténetbe, mint a gyermek-fantasy megalkotója, azt viszont már kevesebben tudják, hogy munkásságára nagy hatással volt a keresztény vallás, több teológiai témájú művet is írt (Viták és vallomások, Az öröm vonzásában).

Lewis, aki ír katolikus családban született, édesanyja halála után sokat viaskodott hitével, míg a megrázó családi tragédia hatására 15 éves kora körül elhagyta vallását, és egészen 1929-ig ateistának vallotta magát. Ekkor végül megtért, amiben igen nagy szerepe volt legjobb barátjának, A Gyűrűk Ura írójának, J. R. R. Tolkiennek.

Maga a hétkötetes Narnia krónikái-sorozat is tartalmaz vallási utalásokat. A regényciklus első része, A varázsló unokaöccse lényegében a Teremtést írja le, Aslan, az oroszlán – János Apokalipszisében Júda oroszlánja – hangjával megteremti a Fényt, az embert, az állatokat és a növényeket. Aslan egyben magát Jézus Krisztust is jelképezi. A második kötetben (Az oroszlán, a boszorkány és a különös ruhásszekrény ) feláldozza magát az emberek bűnéért, az ötödik kötetben (A Hajnalvándor útja) pedig bárány képében is megjelenik. Akkor mondja el, hogy ő a mi világunkban is jelen van, csak más néven.

Az Aslan nevet (amely törökül oroszlánt jelent) Lewis egy törökországi utazásán találta ki, miután látta a Szultán testőrségét, akiket Aslannak hívnak bátorságuk és lojalitásuk miatt. És ha már a névadásoknál tartunk, a Fehér Boszorkány, Jadis neve sem a véletlen műve. A jadis szó franciául régit, öreget jelent, a történet szerint pedig a boszorkány egy nagyon-nagyon régi varázserő birtokában van. A jadis szó egyébként az “Egyszer volt, hol nem volt…” francia megfelelője is, így tehát szinte minden francia nyelvű mese ezzel a szócskával kezdődik.



C. S. Lewis élete végéig nem egyezett bele abba, hogy a Narnia-sorozatból mozifilm készüljön. Úgy gondolta, hogy addíg, míg a nem emberi szereplőket is csak jelmezbe bújt színészek tudják eljátszani, nincs értelme képernyőre vinni a történetet, mert így nem tudná visszaadni a mű hangulatát. A regények jogutódja, Lewis mostohafia, Douglas Gresham is csak azután bólintott rá az adaptációra, hogy látott egy igen meggyőző bemutatót a CGI technológiáról, azaz a digitalis animációban rejlő lehetőségekről. Gresham amellett, hogy engedélyezte a filmes feldolgozást, az első két film – a 2005-ös Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény és a 2008-ban bemutatott Caspian herceg – társproducere volt, míg a 2010-es A Hajnalvándor útjának munkálataiban már executive producerként vett részt.

Fontos megemlíteni, hogy az eredeti Narnia-regények megjelenési sorrendje nem a történet kronológiájának megfelelő.

A publikálás sorrendje: Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény (1952), Caspian herceg (1953), A Hajnalvándor útja (1954), Az ezüst trón (1955), A ló és kis gazdája (1956), A varázsló unokaöccse (1957), A végső ütközet (1958)

A történet időrendben: A varázsló unokaöccse, Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény, A ló és kis gazdája, Caspian herceg, A Hajnalvándor útja, Az ezüst trón, A végső ütközet

Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény a második világháború idején játszódik. A történet szerint a Pevensie- gyerekeket vidékre küldik a németek bombázta Londonból. Peter, Susan, Edmund és Lucy a hóbortos Digory Kirke professzornál talál menedéket. Egyik nap Lucy játék közben elbújik egy hatalmas szekrényben, s váratlanul Narnia havas tájain találja magát. A csodálatos országot törpék, faunok, kentaurok és más különféle mesebeli lények népesítik be. Békés földjük azonban az örök tél, a jég és a fagy fogságában vergődik, mert a gonosz fehér boszorkány elátkozta őket. A legenda szerint négy gyerek hozza majd el a szabadulást számukra.



Az első Narnia-mozifilmet hatalmas titkolózás övezte, a legnagyobb nehézséget pedig az okozta, hogy a statisztáktól és a stábtól ne szivárogjon ki a forgatás hire. Ezért a készítők két munkacímmel dolgoztak, és a statiszták egy része úgy tudta, hogy a „Száz év tél” című filmben fog szerepelni, míg másik részüknek azt mondták, a készülő film „Paravel” címen kerül majd a mozikba.

Tilda Swinton, aki a Fehér Boszorkányt alakítja a filmben, platform cipőt viselt, hogy magasabbnak látszódjon, a kosztümje alatt pedig egy speciális merevítőszerkezet segített tehermentesíteni a színésznőt a parókája és a koronája hatalmas súlya alól. A színésznő a második filmben, azaz a Caspian hercegében nem csak a Fehér Boszorkányt alakítja, hanem kentaúrként is megjelenik néhány jelenetben.



A Caspian hercegében a négy Pevensie testvér egy esztendő elteltével visszatér Narniába. Meglepődve tapasztalják, hogy helyi idő szerint ezerháromszáz év telt el azóta, hogy itt jártak. A birodalom aranykora véget ért, a világot a telmarinok uralják. A kegyetlen Miraz király Caspian herceg helyett a saját fiát akarja a trónra ültetni. A jogos trónörökös által vezetett lázadók szeretnék visszaállítani a rendet. A régi és új barátai oldalán Peter és testvérei is harcba szállnak, hogy visszaállítsák a birodalom régi fényét és dicsőségét.



Korábban említettük, hogy a CGI technika segítségével elevenednek meg a Narnia-filmekben a lélegzetelállító helyszínek és a nem emberi karakterek, köztük az oroszlán, Aslan is. Az azonban az első részhez képest is figyelemfelkeltő adat, hogy a Caspian hercegébe több, mint 1500 speciális effektet zsúfoltak bele a készítők a korábbi nyolcszázhoz képest.

Az egyik ilyen digitalis trükkel készült jelenet az, amikor Caspian herceg egy páfrányokkal borított erdőben sétálva összetalálkozik a Hős Cincz Vitézzel. A filmkészítők eleinte valós helyszínek után kutattak, és találtak is egy tökéletes erdőt Lengyelországban, ahol a talajt éppolyan páfrányok borították, amilyet C. S. Lewis elképzelt, de végül olcsóbbnak bizonyult műfákat és 5000 tő páfrányt elültetni a stúdióban, majd digitálisan felturbózni a képet, mint átköltöztetni a stábot a jelenet kedvéért Lengyelországba. Jól döntöttek, később ugyanis kiderült a kiválasztott lengyel erdőben nem is páfrányok, hanem földi szeder bokrok szegélyezik az utat.

A Hajnalvándor útja sorrendben a harmadik mozifilm. Ebben a részben a két legfiatalabb Pevensie-testvér a távoli rokonuknál lakik, Cambridge mellett. Lucy és Edmund számára a legnagyobb nehézséget az unokatestvérük, Eustace elviselése jelenti. Amikor egy nap a három fiatal megáll a különös vitorlást ábrázoló festmény előtt, hihetetlen dolog történik: a kép megelevenedik, és ők a tengerben találják magukat. A Hajnalvándor legénysége menti ki őket. Caspian királytól megtudják, hogy Narniát egy zöld köd fenyegeti. A halálos veszélyt csak úgy győzhetik le, ha összegyűjtik a hét kardot, melyeket Aslan adott a lordoknak.


A Hajnalvándor útját március 25-én, vasárnap este nyolckor mutatjuk be az HBO-n, a filmet pedig azért is érdemes végignézni, mert a stáblista alatt azok a rajzok tűnnek fel a szereplőkről, melyek az eredeti könyvet is illusztrálták. Ez egyfajta tisztelgés a regénysorozat illusztrátora, Pauline Baynes előtt, aki 2008. augusztus 2-án hunyt el, 85 éves korában.

2012-03-21
Melyik a legjobban sikerült Narnia krónikái- rész?
Küldés

Tisztelt Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a jelen honlap cookie-kat használ olyan webes szolgáltatások és alkalmazások nyújtása céljából, melyek cookie-k nélkül nem lennének elérhetőek az Ön számára. A jelen honlap használatával Ön hozzájárul, hogy a böngészője fogadja a cookie-kat.

A cookie-k használatáról és a használatuk módosításáról itt tájékozódhat.


Többet ne jelenjen meg